A haz�nkban �l� p�ld�nyok az �szakabbra elhelyezked� nagyobb popul�ci�b�l telep�lhettek �t. A farkas-�szlel�sek jelent�s r�sze az �llatok kil�v�s�vel j�rt egy�tt. Haz�nkban a faj 1993 �ta v�delem alatt �ll, �gy frissebb leg�lis kil�v�si adatok nincsenek. �llom�nyuk jelenleg sz�pen gyarapodik, de m�gsem olyan gyorsan, mint ahogy –szerintem- a ritk�t�suk megsz�n�se ut�n elv�rn� az ember. Ennek oka lehet az illeg�lis irt�suk, hisz a felbukkan� egyedek mindig nagy port kavarnak fel, �s r�szben a tr�fea kedv��rt, r�szben a miatt az alaptalan f�lelem miatt, hogy s�lyos k�rokat okozna a vad�llom�nyban, el�bb-ut�bb puskav�gre ker�lnek.

V�lem�nyem szerint a farkasnak helye van Magyarorsz�g �l�vil�g�ban, fontos szerepe van a nagyvadak szelekt�l�s�ban. S mint cs�csragadoz�, nem �lvezetb�l �l, csak sz�ks�gb�l, �s csak annyit, amennyire felt�tlen sz�ks�ge van. Nem tal�ltam olyan hiteles adatot, ami szerint a vadon �l� farkasok emberre t�madtak volna. Az egyik forr�som*** megeml�t egy esetet, amikor egy fogs�gb�l elszabadult p�ld�ny t�bb embert megsebes�tett. A k�r�lm�nyek zavarosak voltak, annyi bizonyos, hogy a farkas az egyik Kunfeh�rt� melletti kotor�kb�l ki�sott k�ly�k volt, kedvez�tlen k�r�lm�nyek k�z�tt tartott�k az egyik �llatkertben, ami v�g�l az �llat sz�k�s�hez vezetett. Feln�tt embert nem t�madott meg, �ldozatai kiz�r�lag gyerekek, �s az �ket v�d� nagysz�l�k voltak. Szerencs�re rajtuk is csak fel�letes sebeket ejtett. (A forr�s emellett azonban vesz�lyesnek �t�li a kutya-farkas hibrid egyedeket, �s lehets�gesnek tartja, hogy ez a p�ld�ny is ilyen sz�rmaz�s� volt)

A farkas t�rsadalmi meg�t�l�se napjainkban is negat�v maradt. Ez k�sz�nhet� a k�z�pkorban kialakult t�vhiteknek (a farkas k�p�ben jelenik meg a gonosz), melyek kialakul�s�nak felt�telezhet� oka –c�lja- a totemista vall�sok maradv�nyainak felsz�mol�sa lehetett, -hisz a term�szeti n�pek testv�r�knek tekintett�k, �s sok t�rzs a farkast�l sz�rmaztatta mag�t. Az �korban is tisztelet �vezte; erre j� p�lda Romulus �s R�mus legend�ja. A mes�kben szint�n a negat�v figurak�nt (pl. Piroska �s a farkas) szerepel valamint az �jabb korszakok sz�rakoztat� m�fajaiban a farkasember, v�rfarkas alakj�ban jelenik meg.

Ezek mellett zavar�an sok ellentmond�sos tudom�nyos adat jelenik meg vel�k kapcsolatban, ennek -felt�telez�sem szerint- az alfajok m�ret �s sz�nv�ltozatoss�ga, valamint az alkalmazkod�k�pess�g�k lehetnek az okai (pl. m�s lehet a viselked�s�k egy nagy falka tagjaik�nt, mint mag�nyosan vagy p�rban)

A forr�sok alapj�n j�magam nem tudom eld�nteni, hogy haz�nkban stabil popul�ci� �l, vagy csak folyton v�ndorl�sban l�v� egyedek nyomait �szlelt�k az arra alkalmas ter�leteken. Egy�rtelm�, hogy tudom�nyos kutat�suk jelen k�r�lm�nyek k�z�tt k�lts�ges, �s val�sz�n�leg eredm�nytelen is lenne. Mivel azonban sok k�rd�s megv�laszolatlan maradt ezekkel az �llatokkal kapcsolatban, �s az �jabb �s �jabb emberi tev�kenys�gek k�rosan hathatnak az �llom�nyukra, �s m�s v�dett fajok �llom�ny�ra, indokoltnak tartom a megfigyel�s�ket a megfelel� tud�ssal �s helyismerettel rendelkez� szakemberek r�sz�r�l. K�r lenne hagyni, hogy mondjuk egy �p�tkez�s miatt �jra –�s lehet, hogy ez�ttal v�glegesen- elt�njenek. Mert visszat�rt�k egy egyens�lyoz� er� visszat�rt�t is jelenti haz�nk erdeibe.