SZAPORODS
sszel megkezddik a przsi idny. Mivel a nstnyek csak pr napig tzelnek, a hm ilyenkor gyakrabban jelli meg territoriuma hatrait — szagjeleket hagy a fldtl 1 mterre, melyek akr 3 htig is megmaradnak. Szagjelzseken kvl vizulis jeleket is hasznlnak: megkarmoljk a fk trzst, a kemny fldet. Ezt azutn vizeletkkel, s az llkapcsuk oldaln lev illatmirigyeik vladkval “megerstik”. A nstny terlete jval kisebb, mint a hm, mely tbb ilyet is magba foglal. Egy hm a terletn, illetve azzal szomszdos terletek nõstnyeivel prosodik.
Az ivarrettsget 3-4 ves korra rik el. Szagjelekkel, vltsekkel tall egymsra a nstny s a hm. Felfokozott llapotukat felhzott nnyel, grimasszal fejezik ki. 2-3 napig maradnak egytt, ez id alatt van hogy 10-15 percenknt is przanak. Az apatigris magnyosan l, nem vesz rszt a klykk felnevelsben. Egy hm msik aptl szrmaz csemetket megli, hogy prosodni tudjon a nstnnyel, mivel az csak akkor lesz jra termkeny, ha a klykk elrik a hromves kort, vagy ha elhullanak.
3 s fl hnapos vemhessg utn szletnek meg a vak 1 kg-os klykk. A legtbb ells decemberben s mjusban trtnik, barlangban vagy sr aljnvnyzetbl kialaktott vacokban. A vilgra jtt 3-4 klykbl egy vagy kett elpusztul az elgtelen tpllkozs miatt. |