Az eml�s�k oszt�ly�ban j�l felismerhet�en elk�l�n�thet� csoport a cetek rendje. A cetek k�z�tt k�t alrendet k�l�nb�ztet�nk meg:

• fogascetek
• szil�scetek

A fogasceteknek t�bb mint 80, a szil�sceteknek pedig 12 faja van. A delfinek a fogascetek k�z� tartoznak. Az ide tartoz� �llatok t�bbs�g�nek a testhossza 3-4 m. Az ilyen testhossz�s�g� ceteket delfineknek nevezz�k. a fogascetek fogsz�ma 2-272 k�z�tt v�ltozik. A fogascetek alrendj�n bel�l n�gy �regcsal�dot k�l�nb�ztet�nk meg:

• Folyami delfinek �regcsal�dja 
• �mbr�scetek �regcsal�dja   
• Narv�lok �regcsal�dja  
• Delfinek �regcsal�dja   

1. Folyami delfinek �regcsal�dja:

• gangeszi delfinek csal�dja
• amazonaszi �s k�nai delfinek csal�dja
• La Plata-i delfinek csal�dja

A felsorolta csal�dokhoz n�gy nemzets�g tartozik 5 fajjal, �llkapcsaik hosszan megny�ltak, �s �desvizekben tart�san �lnek. Valamennyien kistes�ek, hosszuk 1-2,4 m k�z�tt v�ltozik. Fej�k �s nyakuk felt�n�en elk�l�n�l egym�st�l. Fogaik sz�ma 50 �s 272 k�z�tt v�ltaozik. Szem�k meglep�en kicsiny, ami azzal magyar�zhat�, hogy azokra az �llatoknak alig van sz�ks�g�k az iszapt�l zavaros foly�kban, lag�n�kban �s tavakban.

2. �mbr�scetek �regcsal�dja

• �mbr�s cetek csal�dja
• Cs�r�s cetek csal�dja

�sszesen 7 nemzets�g 15 fajjal tartozik ebbe az �regcsal�dba.

3. Narv�lok �regcsal�dja

• Narv�lok csal�dja

Ide mind�ssze k�t nemzetts�g tartozik 1-1 fajjal. Jellemz� saj�toss�guk, hogy egyiknek sincs h�t�sz�ja. Testhossz�k 4-6 m k�z�tt v�ltozik. G�mb�lyded "cs�r n�lk�li" fej�k van. Legink�bb az �szaki sarkk�r tengereit n�pes�tik be.

4. Delfinek �regcsal�dja

• Hossz�cs�r� delfinek csal�dja
• Delfinek csal�dja

           1.Val�di delfinek alcsal�dja

           2.Sima delfinek alcsal�dja

           3.Fekete-feh�r delfinek alcsal�dja

           4.Kardsz�rny� delfinek alcsal�dja

• Barna delfinek vagy tengeridiszn�k csal�dja

A t�bb mint 60 fajt mag�ba foglal� �regcsal�dban tal�ljuk az 1,5-3,5 m testhossz�s�g� delfinek z�m�t, �s az 5-9 m testhossz�s�g� kardsz�rny� delfine