Bels szervek s felptsk:
A delfinek szjban nagybl azonos eloszlsban tbb tucat egymshoz hasonl nagysg, kp alak fogat tallunk. A metsz-, szem- s zpfogak nem klnltek el egymstl.
A delfinek fogai kizrlag a zskmny megragadsra, fogva tartsra szolglnak.
A delfinek garatja egszen klns, s ezrt a lgznylsba sohasem juthat vz.
A nyelcs utny hromrszes gyomor kvetkezik. Az els az n. elgyomor, mely rendkvl izmos, bels felltete durva tapints s horgos. Az elgyomorban mg kvek is lehetnek, melyek elsegtik a tpllk megpuhtst. A fgyomor, mely kevsb izmos, de fala annl gazdagabb emsztnedveket termel mirigyekben. A harmadik rsz tmenet a fgyomor s a blcsatorna kztt. Itt talljuk a legtbb emsztnedvet termel mirigyet. Ezen a gyomorszakaszon szmos befzds van.
A bl hosszsga az egyes fajoknl ms s ms, de mindig hosszabb, mint a szrazfldi ragadoz emlsk.
Tpllkszerzse, s a tpllkok:
A delfinek ragadozk. F tpllkuk a halak. Eyges fajok inkbb lbasfejeket zskmnyolnak, a tpllkot egszben s rendszerint fejjel lefel nyelik le.
A kardszrny delfinek "tlapjn" cpk, pingvinek, fkk, delfinek s szilscetek egyarnt szerepelnek.
A delfinek legtbb faja sokat, s szinte llandan tpllkozik. Ennek oka a nagy kalriaszksgletk, mert napkzben szinte megszakts nlkl mozognak. Msrszt sok ht vesztenek.
Egyik-msik delfinfaj egyedei csoportokba verdve sznak tpllk utn. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
