CSUKA

shonos ragadoz halunk, mely jellegzetes ms hallal nem sszetveszthet, mint a kpen is jl lthat, ezrt alakjrl nem rok tbbet. Taln annyi fontos mg, hogy akr 100-150 centimtere is megnhet. Mindenhol megtallhat hazai vizeinkbe, ebbl kifolylag mindenhol megprblhatunk r eredmnyesen horgszni. Fleg parti nvnyekkel bentt partszakaszokon szeret tartozdni, ugyanis innen szokott nzeldni s az els adand ldozatra lecsapni, majd azt felfalni. Fleg keszegeket, kisebb test ms halakat, bkt s madrfikkat (akik oda merszkednek).
BUSA

Ez a hal nlunk tjidegen halnak szmt, szrmazsi helye az Amur s az attl dlre es folyk vzrendszere. Haznkban 1963-ban teleptettk be s mivel jl alkalmazkodik krnyezethez, ezrt hamar elterjedt az sszes jelents foly- s ll viznkben, holtgainkban. Elssorban fitoplanktonokat s zooplanktonokat eszik, teht egyik kifejlet hazai halfajunknak sem tpllk konkurense, de mivel planktonokat eszik ezrt a halfajok ivadkai ell fogyasztja el azokat.
Pr felsorols halfajtkrl
Bks Halak |
|
|
|
Mretkorltozs al es fajok |
|
Amur (Ctenopharyngodon idella) |
|
Kecsege (Acipenser ruthenus) |
|
Mrna (Barbus barbus) |
|
Ponty (Cyprinus carpio) |
|
|
|
Mretkorltozs al nem es fajok |
|
Bagolykeszeg (Abramis sapa) |
|
Bodorka (Rutilus rutilus) |
|
Comp (Tinca tinca) |
|
Dvrkeszeg (Abramis brama) |
|
Ezstkrsz (Carassius auratus) |
|
Fehr busa (Hypophthalmichthys molitrix) |
|
Garda (Pelecus cultratus) |
|
Jsz-keszeg (Leuciscus idus) |
|
Krsz (Carassius carassius) |
|
Knai razbra (Pseudorasbora parva) |
|
Lapos keszeg (Abramis ballerus) |
|
Naphal (Lepomis gibbosus) |
|
Paduc (Chondrostoma nasus) |
|
Pettyes busa (Aristichthys nobilis) |
|
Szlhajt ksz (Alburnus alburnus) |
|
Szilvaorr keszeg (Vimba vimba) |
|
Vgdurbincs (Gymnocephalus cernuus) |
|
Vrsszrny keszeg (Scardinius erythrophthalmus |
Ragadoz halak |
|
|
|
Mretkorltozs al es fajok |
|
Balin (Aspius aspius) |
|
Csuka (Esox lucius) |
|
Fekete sgr (pisztrngsgr) (Micropterus salmoides) |
|
Harcsa (Silurus glanis) |
|
Ksll (Stizostedion volgense) |
|
Menyhal (Lota lota) |
|
Pataki szajbling (Salvelinus fontinalis) |
|
Sebes pisztrng (Salmo trutta) |
|
Sll (fogassll) (Stizostedion lucioperca) |
|
Szivrvnyos pisztrng (Salmo gairdneri) |
|
Trpeharcsa (Ictalurus nebulosus) |
|
|
|
Mretkorltozs al nem es fajok |
|
Angolna (Anguilla Anguilla) |
|
Domolyk (Leuciscus cephalus) |
|
Sgr (Perca fluviatilis
Vdett halak |
|
llas ksz (Chalcalburnus chalcoides mento) |
|
Botos klnte (Cottus gobio) |
|
Cifra klnte (Cottus poecilophus) |
|
Felpillant kll (Gobio uranoscopus) |
|
Fenkjr kll (Gobio Gobio) |
|
Frge cselle (Phoxinus phoxinus) |
|
Gyngys koncr (Rutilus frisii meidingeri) |
|
Halvnyfolt kll (Gobio albipinnatus) |
|
Homoki kll (Gobio kessleri) |
|
Kvi csk (Neomachelus barbatulus) |
|
Kfr csk (Sabanejewia aurata) |
|
Kurta baing (Leucaspius delineatus) |
|
Lenykoncr (Rutilus pigus virgo) |
|
Pnzes pr (Thymallus thymallus) |
|
Rti csk (Misgurnus fossilis) |
|
Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) |
|
Sima tok (Acipenser nudiventris) |
|
Sregtok (Acipenser stellatus) |
|
Sujtsos ksz (Alburnoides bipunctatus) |
|
Szles durbincs (Gymnocephalus baloni) |
|
Szivrvnyos kle (Rhodeus sericeus) |
|
Tarka gb (Proterorhinus marmoratus) |
|
Trpecsk (Sabanejewia aurata) |
|
Tsks pik (Gasterosteus aculeatus) |
|
Vg csk (Cobitis taenia) |
|
Vgtok (Acipenser gueldenstaedti) |
|
Vaskos csabak (Leuciscus souffia agassizi) |
|
Viza (Huso huso) |
Fokozottan vdett halak |
|
Dunai galca (Hucho hucho) |
|
Dunai ingola (Eudontomyzon mariae) |
|
Lpi pc (Umbra krameri) |
|
Magyar buc (Zingel zingel) |
|
Nmet buc (Zingel streber) |
|
Petnyi-mrna (Barbus meridionalis petnyi) |
|
Tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi) |
|
|