A farkas (Canis lupus) a gerincesek t�rzs�be (Vertebrata) az eml�s�k oszt�ly�ba (Mammalia), a ragadoz�k rendj�be (Carnivora) azon bel�l is a kutyaf�l�k csal�dj�ba (Canidae) tartozik. Jelenleg kb. 15 alfaj�t tartjuk sz�mon, ebb�l �t�t �szak-Amerik�ban, a t�bbit az Eur�zsiai kontinensen. T�bb alfaja m�r kipusztult.

Megjelen�se a n�met juh�szkuty��hoz hasonl�, de a mellkasa nem olyan er�teljes, a nyaka vastagabb, a feje sz�lesebb, robosztusabb, a f�lei el�ll�ak. Szemei ferd�n �lnek, a pupilla kerekded. Farka lel�g�, hossz�sz�r�. A testsz�rzetben mindig tal�lni a fed�sz�r mellett gyapj�sz�r�ket. A bunda sz�nezete, a sz�rsz�lak hossza, �s s�r�s�ge f�gg a k�rnyezett�l, kort�l, ivart�l, alfajt�l. Mells� l�b�n �t, a h�ts�n 4 ujja van, l�bnyoma valamivel keskenyebb �s hosszabb, mint a kuty�k�, �tlagosan 7-8x12-13 cm. Koponya alapj�n is elk�l�n�thet� a k�t faj.* Testhossza 100-160 cm, farka 30-50 cm hossz�, marmagass�ga 50-100 cm, testt�mege 15-80 kg. Az egyedek m�rete �s sz�ne nagyon v�ltozatos, az alfajok elk�l�n�t�s�ben fontos. El�fordul a fekete sz�n a d�li popul�ci�kban, a sarkvid�ki ter�leteken feh�rek, de a sz�rk�sbarna �rnyalatok a leggyakoribbak, �s akadhatnak vegyes sz�nezet� falk�k is. M�retben a k�t v�gletet a 70 kg-ot is el�r� sarki farkas (Canis lupus occidentalis –vagy m�s forr�s szerint Canis lupus arctus) �s a 15-20 kg t�meg� arab farkas jelenti. N�lunk a k�z�p�rt�ket mutat�, barn�s-sz�rk�s p�ld�nyok �lnek.