Mi is a c�pa?

A tal�l�an elnevezett r�kac�pa. Sz�mos k�l�nb�z� c�pafaj l�tezik, �s sokuk egy�ltal�n nem hasonl�t a c�pa k�zismert, klasszikus k�p�hez. A c�p�k elb�v�l�en v�ltozatos teremtm�nyek, meghat�roz�suk j�val nehezebb, mint azt els�re gondoln�nk. B�r a halak oszt�ly�ba tartoznak, test�k alakja, m�ret�k, szok�saik, viselked�s�k �s t�pl�lkoz�suk jelent�sen elt�r� lehet. Sok fajuk egy�ltal�n nem hasonl�t a c�pa k�zismert, klasszikus k�p�hez – n�h�nyan majdnem teljesen lapos test� fen�klak�k, m�g m�sok k�l�n�s megjelen�s�, hatalmas m�lys�gekben �l� �llatok. Van azonban n�h�ny tulajdons�g, amely minden c�p�ra jellemz�. A t�bbi hallal ellent�tben a c�p�k csontv�za val�j�ban nem csontb�l, hanem porcb�l �p�l fel. Ezt a v�zat bizonyos helyeken kem�ny kalciums�kb�l �ll�, speci�lis lemezek (tesserae) teszik szil�rdabb�. Minden c�p�nak vannak fogai, amelyeket folyamatosan n�veszt �s hullajt. N�h�ny c�pafaj �vente t�bb ezer fogat k�pes n�veszteni. A r�gi fogak a sok haszn�latt�l meglazulnak, kihullnak, �s m�g�l�k egy �j fogsor bukkan el�. A c�p�nak m�g a b�r�n is fogak tal�lhat�k! A c�p�k egyik meghat�roz� tulajdons�ga a b�r�k�n tal�lhat� fogszer� pikkely, az �gynevezett b�rfogacsk�k. Ezek a fogak teszik a c�pab�rt d�rzspap�rhoz hasonlatoss�. A c�p�k legal�bb �t p�r f�gg�leges kopolty�ny�l�ssal rendelkeznek, amelyek majdnem mindig a fej k�t oldal�n tal�lhat�k. N�h�ny faj h�t p�r kopolty�ny�l�ssal rendelkezik. M�g a legt�bb halat az �sz�h�lyagja lebegteti a v�zben, a c�p�kn�l nyoma sincs �sz�h�lyagnak; m�s m�dszerrel maradnak fenn a v�zben