CSUKA
shonos ragadoz halunk, mely jellegzetes ms hallal nem sszetveszthet, mint a kpen is jl lthat, ezrt alakjrl nem rok tbbet. Taln annyi fontos mg, hogy akr 100-150 centimtere is megnhet.
Mindenhol megtallhat hazai vizeinkbe, ebbl kifolylag mindenhol megprblhatunk r eredmnyesen horgszni.
Fleg parti nvnyekkel bentt partszakaszokon szeret tartozdni, ugyanis innen szokott nzeldni s az els adand ldozatra lecsapni, majd azt felfalni. Fleg keszegeket, kisebb test ms halakat, bkt s madrfikkat (akik oda merszkednek).
BUSA
Ez a hal nlunk tjidegen halnak szmt, szrmazsi helye az Amur s az attl dlre es folyk vzrendszere. Haznkban 1963-ban teleptettk be s mivel jl alkalmazkodik krnyezethez, ezrt hamar elterjedt az sszes jelents foly- s ll viznkben, holtgainkban.
Elssorban fitoplanktonokat s zooplanktonokat eszik, teht egyik kifejlet hazai halfajunknak sem tpllk konkurense, de mivel planktonokat eszik ezrt a halfajok ivadkai ell fogyasztja el azokat.
Pr felsorols halfajtkrl
| Bks Halak |
|
| |
|
| Mretkorltozs al es fajok |
|
| Amur (Ctenopharyngodon idella) |
|
| Kecsege (Acipenser ruthenus) |
|
| Mrna (Barbus barbus) |
|
| Ponty (Cyprinus carpio) |
|
| |
|
| Mretkorltozs al nem es fajok |
|
| Bagolykeszeg (Abramis sapa) |
|
| Bodorka (Rutilus rutilus) |
|
| Comp (Tinca tinca) |
|
| Dvrkeszeg (Abramis brama) |
|
| Ezstkrsz (Carassius auratus) |
|
| Fehr busa (Hypophthalmichthys molitrix) |
|
| Garda (Pelecus cultratus) |
|
| Jsz-keszeg (Leuciscus idus) |
|
| Krsz (Carassius carassius) |
|
| Knai razbra (Pseudorasbora parva) |
|
| Lapos keszeg (Abramis ballerus) |
|
| Naphal (Lepomis gibbosus) |
|
| Paduc (Chondrostoma nasus) |
|
| Pettyes busa (Aristichthys nobilis) |
|
| Szlhajt ksz (Alburnus alburnus) |
|
| Szilvaorr keszeg (Vimba vimba) |
|
| Vgdurbincs (Gymnocephalus cernuus) |
|
| Vrsszrny keszeg (Scardinius erythrophthalmus |
| Ragadoz halak |
|
| |
|
| Mretkorltozs al es fajok |
|
| Balin (Aspius aspius) |
|
| Csuka (Esox lucius) |
|
| Fekete sgr (pisztrngsgr) (Micropterus salmoides) |
|
| Harcsa (Silurus glanis) |
|
| Ksll (Stizostedion volgense) |
|
| Menyhal (Lota lota) |
|
| Pataki szajbling (Salvelinus fontinalis) |
|
| Sebes pisztrng (Salmo trutta) |
|
| Sll (fogassll) (Stizostedion lucioperca) |
|
| Szivrvnyos pisztrng (Salmo gairdneri) |
|
| Trpeharcsa (Ictalurus nebulosus) |
|
| |
|
| Mretkorltozs al nem es fajok |
|
| Angolna (Anguilla Anguilla) |
|
| Domolyk (Leuciscus cephalus) |
|
Sgr (Perca fluviatilis
| Vdett halak |
|
| llas ksz (Chalcalburnus chalcoides mento) |
|
| Botos klnte (Cottus gobio) |
|
| Cifra klnte (Cottus poecilophus) |
|
| Felpillant kll (Gobio uranoscopus) |
|
| Fenkjr kll (Gobio Gobio) |
|
| Frge cselle (Phoxinus phoxinus) |
|
| Gyngys koncr (Rutilus frisii meidingeri) |
|
| Halvnyfolt kll (Gobio albipinnatus) |
|
| Homoki kll (Gobio kessleri) |
|
| Kvi csk (Neomachelus barbatulus) |
|
| Kfr csk (Sabanejewia aurata) |
|
| Kurta baing (Leucaspius delineatus) |
|
| Lenykoncr (Rutilus pigus virgo) |
|
| Pnzes pr (Thymallus thymallus) |
|
| Rti csk (Misgurnus fossilis) |
|
| Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) |
|
| Sima tok (Acipenser nudiventris) |
|
| Sregtok (Acipenser stellatus) |
|
| Sujtsos ksz (Alburnoides bipunctatus) |
|
| Szles durbincs (Gymnocephalus baloni) |
|
| Szivrvnyos kle (Rhodeus sericeus) |
|
| Tarka gb (Proterorhinus marmoratus) |
|
| Trpecsk (Sabanejewia aurata) |
|
| Tsks pik (Gasterosteus aculeatus) |
|
| Vg csk (Cobitis taenia) |
|
| Vgtok (Acipenser gueldenstaedti) |
|
| Vaskos csabak (Leuciscus souffia agassizi) |
|
| Viza (Huso huso) |
| Fokozottan vdett halak |
|
| Dunai galca (Hucho hucho) |
|
| Dunai ingola (Eudontomyzon mariae) |
|
| Lpi pc (Umbra krameri) |
|
| Magyar buc (Zingel zingel) |
|
| Nmet buc (Zingel streber) |
|
| Petnyi-mrna (Barbus meridionalis petnyi) |
|
| Tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi) |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
