2006. j�nius 28., Veszpr�m

A veszpr�mi Kittenberger K�lm�n N�v�ny- �s Vadasparkba egy sarkanty�s teknõs (Geochelone sulcata) �rkezett. A k�r�lbel�l nyolc-t�z �ves h�m �llatot, amelynek p�nc�lhossza mintegy �tven centim�ter, egy mag�nszem�lytõl v�s�rolta az �llatkert.

2006. j�nius 28., P�cs

Cs�sz�rskorpi�-b�bik (Pandinus imperator j�ttek a vil�gra vas�rnap a p�csi Akv�rium-Terr�riumban. A feh�r sz�nnel sz�letõ apr�s�gok �lelevensz�l�ssel j�nnek a vil�gra, �s n�h�ny napig az anyjukon utaznak. Majd az elsõ vedl�s�k ut�n, amikor m�r pigment�lt a k�ltakar�juk, sz�tsz�lednek.

2006. j�nius 22., Veszpr�m

P�rba �llhatnak az ib�riai farkasok (Canis lupus signatus) a veszpr�mi Kittenberger K�lm�n N�v�ny- �s Vadasparkban. Az õsszel �rkezett h�m mell� ugyanis Spanyolorsz�gb�l, a Cabarceno �llatkertbõl nõst�ny �rkezett, akinek �j gondoz�i a Sz�fia nevet adt�k. A farkas ezen ritka, vesz�lyeztetett alfaj�nak eur�pai teny�szprogramja van, �gy az ifj� p�r szaporulata igen komoly eredm�ny lenne.

2006. j�nius 22., J�szber�ny

�j �llatbemutat�k sora k�sz�l el az idei �vben a J�szber�nyi �llat- �s N�v�nykertben. Buci, a nõst�ny feh�rkezû gibbon (Hylobates lar) m�r az �j, t�gas ketrec�ben �l, ahol tal�n t�rsat is kap majd. T�bb �j mad�rr�pde is l�tes�lt, melyek k�z�l az egyikbe a l�togat�k is bes�t�lhatnak az afrikai sz�rnyasok k�z�. K�sz�l ugyanakkor a tarajos s�l-szurik�ta kifut� is, valamint egy t�gas ny�ri kajm�n-f�rõhely. A k�zelj�võben pedig a Szegedi Vadasparkb�l jap�n mak�k�k (Macaca fuscata) csapata �rkezik majd J�szber�nybe.

2006. j�nius 16., Budapest

Ism�t megny�lt a Budapesti �llatkert Lepkekertje. Az �llatkert egyik legn�pszerûbb ny�ri l�tv�nyoss�ga a j� idõ meg�rkezt�nek k�sz�nhetõen �jra l�togathat�. A t�bb mint 30 lepkefaj mintegy 600 egyede nagyr�szt afrikai, d�l- �s k�z�p-amerikai eredetû fajokat k�pvisel. A sz�ps�ges "rep�lõ �kszerek" az �llatkertben elsõsorban mesters�gesen k�sz�tett nekt�rt, valamint gy�m�lcs�k nedv�t fogyasztj�k.

2006. j�nius 13., Veszpr�m

A patk�ny-bemutat� elk�sz�lt�n k�v�l m�s esem�nyek is t�rt�ntek az elm�lt napokban a Veszpr�mi �llatkertben.
Az elm�lt n�h�ny napban m�r �jra lehetett l�tni az arany agutikat (Dasyprocta aguti) a kapucinusmajmokkal k�z�s kifut�jukban. Eddig az�rt voltak a belsõ f�rõhely�kre sz�mûzve, mert tavasszal k�t apr�s�g l�tta meg n�luk a napvil�got, akiket a gondoz�k f�ltettek a kapucinusmajmokt�l.
A feketefark� pr�rikuty�k (Cynomys ludovicianus) kol�ni�ja k�lyk�kkel gyarapodott. L�tsz�mukat azonban egyelõre m�g nem lehet tudni, ugyanis most m�g csak egy-k�t apr�s�g mer�szkedik elõ n�ha a biztons�gos f�ld alatti �regekbõl.
Az �llatkert s�rga anakond�i (Eunectes notaeus) elk�lt�ztek a bakonyi �llatkertbõl, mivel nincs sz�mukra megfelelõ f�rõhely. �gy a hatalmas termetû k�gy�k a francia Zoopark de Beauval lak�i lettek.
Az anakond�k t�voz�sa ellen�re m�gis n�vekedett a h�llõk l�tsz�ma a kertben. Az eddig mag�nyosan �lõ h�m kir�lypiton (Python regius) mell� egy p�r �rkezett egy mag�nteny�sztõtõl. Emellett tizenh�rom kicsiny gabonasikl� (Elaphe guttata guttata) kelt ki j�nius 14-�n.

2006. j�nius 08., Budapest

J�nius 8-�n ker�lt �tad�sra a Fõv�rosi �llat- �s N�v�nykert �n. "Sarkvid�ki panor�m�ja", amely korszerû f�rõhelyet biztos�t a jegesmedv�knek (Ursus maritimus) �s a kaliforniai oroszl�nf�k�knak (Zalophus californianus). A 2004 november�ben k�sz�lt munk�latok sor�n elsõk�nt az �j f�ka-medence k�sz�lt el. A kifut� sz�raz r�sze 129 n�gyzetm�teres, a medence ûrtartalma pedig 500 k�bm�ter ûrtartalm�. Ezekhez csatlakozik m�g egy 10 k�bm�teres, �n. s�z� medence, valamint egy belsõ elk�l�n�tõ is, egy 18 k�bm�teres medenc�vel. Az oroszl�nf�k�k m�r 2005 j�lius�ban �tk�lt�ztek az �j medenc�j�kbe, �s ekkor megkezdõdhetett a r�gi f�kamedenc�nek az �t�p�t�se a jegesmedv�k sz�m�ra. A medv�k kifut�j�nak �sszeter�lete 480 n�gyzetm�teresre lett megn�velve, a r�gi, 18 n�gyzetm�teres medenc�j�k mellett pedig elk�sz�lt az �j, 350 k�bm�ter t�rfogat� �j medence is. A jegesmedv�k f�rõhelye sz�ks�g eset�n kett� is v�laszthat�, mivel a r�gi �s az �j kifut�r�szt egy visszah�zhat� h�d k�ti �ssze. Mindk�t �j medenc�t r�szben �vegt�bl�k hat�rolnak, amelyeken �t a l�togat�k a v�z alatt �sz� �llatokat is megtekinthetik. Az �j �llattart�helyek kialak�t�sakor �gyeltek az es�lyegyenlõs�g megteremt�s�re is, ugyanis a medenc�k k�z�tti �vegfal� alag�t mozg�skorl�tozottak sz�m�ra is k�nnyen megk�zel�thetõ, m�g a kifut�rendszer p�rk�nyain elhelyezett bronzszobrokhoz, amelyek jegesmedv�t, oroszl�nf�k�kat �s baglyot �br�zolnak, Braille-�r�ssal ell�tott t�bl�k is k�sz�ltek.